Mindig van jobb!
Én, kis naiv! Azt gondoltam, ha neked adom mindenem, a testem, a lekem, az egész lényem, úgy amilyen én vagyok, elég lesz. Nem volt elég. Nem tudom mi kellett volna még? Kérdeztem mindig, mit szeretnél, milyen legyek? Csak azt tudom adni, amit érzek őszintén. Nem volt jó neked. Rájöttem ,nem ismerlek. Évek alatt nem tudtalak kiismerni, mert nem engedtél közelebb magadhoz. Falat húztál közénk, nehogy megsértsem a te kis önző, öntelt, szabadságvágyról álmodozó világodat. Ilyen viselkedés mellett, elérted amit akartál. Szabad vagy! Nem mindenkinek ugyan azt jelenti a szabadság. Lehetsz szabad, valaki mellett is, mert csak az tud legtöbbet adni, aki nagyon szeret. Én megadtam, mégsem voltam elég neked. Talán szerencséd lesz, talán nem, hogy olyan embert találj magadnak, aki megfelel a te elképzelésednek, a te világodnak. Minden ember más, minden ember egy érték saját maga számára, amit félt.
És hogy mit hoz a jövő?
Vagy elfogadod olyannak amilyen, vagy nem. Senkit nem lehet erőszakolni, hogy szeressen. Az már csak kényszer, vagy sajnálat. Köszönöm, ebből nem kérek, mert nem szívből jön. Az én szívemet sikerült összetörnöd, de nem kívánok neked, csak jót! Idővel rájössz majd, hogy őszintén szerettelek, mert azt hiszem azt sem tudod. Csak te létezel, magadnak. Az ilyen emberek szoktak egyedül maradni öregségükre, nem lesz aki egy pohár vizet adjon sem! Ez már legyen a te problémád, ha lesz elég erőd, akkor nem is kell neked senki. Nem kell, hogy még több áldozatot hagyj magad után. Még, nem tudod mit hoz a jövő? Én sem. De reménykedem, hogy amit mindig hangoztattál az valóra válik, vagy már valóra is vált. Mindig van jobb!
Kapcsolódó téma: ha készülsz feladni
